Premier az Élet színpadán

PREMIER AZ ÉLET SZÍNPADÁN Nincs két egyforma pár, nincs két egyforma esküvő! Közhelynek tűnhet ez a mondat, pedig cseppet sem az! Az esküvőszervezőnek minden egyes esküvő premier! Akár a színpadon, amikor a függöny felgördül… Hogy is kezdődik? Van két főszereplő, egy menyasszony és egy vőlegény. Szimpátia alapján kiválasztják maguknak életük megismételhetetlen napjához a rendezőt, vagyis az esküvőjük szervezőjét. A főszereplőknek van egy álmuk, vannak igényeik és persze van egy költségkeretük. A rendező ezek ismeretében a főszereplőkkel együtt megkezdi az esküvői casting-ot. A tapasztalattal rendelkező szervezőnek kialakult stábja van. Sikeresen együttműködni az összeszokott csapattagokkal lehet a leggördülékenyebben. Legalább 3 favorit szolgáltatóval rendelkezik minden egyes területen. Miért? Mert a pár választani akar! Méghozzá a számára legmegfelelőbbet. Ki a legmegfelelőbb? Nehéz kérdés! A főszereplők kritériumának kell megfelelni. Például a helyszínnél: Van légkondicionáló a helyszínen? Van terasz, kertkapcsolat? Van lehetőség helyszíni szertartásra? A rendező az általa javasolt szolgáltatók minőségi munkáját, hozzáállását, profizmusát ismeri. Hogy mégis miért pont azt a fotós, videóst, ceremóniamestert, dekorost, zenekart választják a főszereplők, döntően szimpátia kérdése. A kiválasztott stábtagokat leszerződteti a rendező és a főszereplők. És elindulnak az esküvői előkészületek próbái. Ruhapróbák, próbavacsora, próbafotózás (eljegyzési fotózás), próbadekoráció, próbaszertartás, és tervezünk, tervezünk, tervezünk. A döntés mindig a főszereplőké. Előfordul, hogy az eredeti elképzelés gyökeresen megváltozik… Az eredetileg ecrü-pink dekorációból, csokoládébarna-ecrü lesz, mert a szakmáját kifogástalanul végző dekoratőr megmutatja a legújabb ötletét…. vagy a ruhaszalonban felbukkan egy „ilyen senkinek nincs” gyönyörű ruha….és hirtelen kiderül, hogy sokkal többen akarnak eljönni az „előadásra”, mint azt a helyszín befogadóképessége engedi, így szükség van egy szertartás utáni komoly állófogadásra…. és a rendező természetesen újratervez. És eljön a premier napja! Mindannyian izgulunk…mindannyian másképp. A stábtagok építik, díszítik, berendezik a színpadot. A főszereplők készülődnek; a fotósok, videósok jelenléte megnyugtatóan hat. Lassan megtelik a nézőtér. A VIP vendégek (örömanyák, örömapák) és a nézők (barátok, rokonok, kollégák) megérkeznek. A karakterszereplők (koszorúslányok, tanuk, szertartásvezető) beállnak a helyükre, és ekkor megszólal egy hang. Ez a hang a rendező és a főszereplők legfőbb „cinkostársa” és segítője a premier alatt. Ő a ceremóniamester, aki határozott hangjával, megjelenésével biztonságot sugároz. Köszönti a megjelenteket, kellemes szórakozást kíván az előadáshoz. Felcsendül a zene, felgördül a függöny, vakuk villognak, pereg a film, és belépnek Ők, a premier főszereplői! Lúdbőrözés és örömkönnyek, mosoly és boldogság! Az előadás elkezdődött! És szünet nélkül megy. A stábtagok tökéletesre kivitelezik a rendező hónapokat megelőző munkáját. Mindenki a legjobb tudását adja! A tét nagy, a nap megismételhetetlen! Mert amikor legördül a függöny, a vastaps a főszereplőké, de egy kicsit a miénk is.

Modern esküvő hagyományos elemekkel?

Mi esküvőszervezők szeretjük külön választani a modern és hagyományos esküvőt.
Ez több területen valósul meg, most a vőfély vagy ceremóniamester kérdésről szeretnék írni.

Hagyományos esküvőről beszélünk többek közt akkor, amikor vőfélyt fogadunk. A vőfély feladata tájegységek, szokásoknak megfelelően a lánykikérés, búcsúztatás, étterembe belépés előtt tányértörés, sós kenyér evés. Versformában való köszöntés, az ételek felszolgálása előtt szintén vers formájában felkonferálja a fogásokat, és az első ételt Ő viszi a menyasszony és vőlegény elé. A torta behozatala és felkonferálása; a menyasszonytáncot Ő kezdi, majd hagyományos fakanalas vájlingos "Eladó a menyasszony" felkiáltással levezényli. Amennyiben igény van rá (és a hagyományos esküvőkön pont a hagyományok miatt majdnem mindig van rá igény!) az est folyamán népies játékokkal szórakoztatja a vendégeket. Mindezeket végig rímes-verses formában, természetesen népviseleti öltözékben.

A modern esküvőkön ceremóniamestert fogadunk alkalmazkodva a városi környezethez. A ceremóniamester nem egyenlő a vőféllyel. Elegánsan, öltönyben jelenik meg. Fogadja és köszönti a vendégeket. Nem beszél versekben.
Tulajdonképpen az est házigazdája. Tájékoztatja a vendégeket a következő lépésekről, felkonferálja a vacsorát, a nyitótáncot, a tortát; jókedvű, humoros és tulajdonképpen kommunikál a Párok helyett a vendégekkel. Levezeti az esküvő eseményeit.

Persze még sorolhatnám a különbséget vőfély és ceremóniamester között, de erre rengeteg internetes portál áll rendelkezésre.

Amiért fontos erről most írnom, az a keveredés amit néhány Pár szeretne ez esküvőjén.

A ceremóniamesternek és vőfélynek nagyon fontos feladatai vannak az esküvőn.
Mindkettő levezeti az eseményeket és nagyon figyel arra, hogy a vendégek kellő információt kapjanak az est folyamán. Mindkettő vidám és jókedvű, és kezeli az esetleges váratlan helyzeteket.
Csakhogy az egyik rímekben, esetleg tájszólással, ha a hagyomány ezt kívánja, a másik mint egy műsorvezető konferál, és kommentálja az eseményeket.
Mindkettő egy szakma, amiben újra és újra képezni kell magát, méghozzá leginkább a tapasztalatokkal.
Hiszen minél több esküvőn vesz részt, annál több ismeretet szerez.

Mindkét szolgáltatást csodálom! Hiszen egész nap az Ő látványos irányításukkal és helyzetmegoldó képességükkel állnak ki az emberek elé. Amíg a szervező a háttérből irányít, addig a vőfély és ceremóniamester kiáll a "porondra".
Figyelemfelkeltőek, humorosak és megnyugtatóak. Tudják a dolgukat.


Azonban azt gondolom, hogy nem túl helyes döntés egy modern esküvőn a ceremóniamesterünket hagyományos, népi játékok levezetésére kérni. Méghozzá azért, mert nem illik az összképbe. És valószínűleg nem is tudná olyan remekül csinálni, ahogy ezt a vőfély tenné.
Ahogy azzal sem értek egyet, aki vőfély, azt mondja tud ceremóniamester is lenni az esküvőn.
Véleményem szerint nem tud.

És most elnézést kérek azoktól a vőfély kollégáktól, akik nem értenek ezzel egyet.
Én egy kiváló vőféllyel (Varga László) dolgozom együtt, már ha van szabad időpontja, mert egy januári esküvő-kiállításon teleírja a naptárjában a szezonra eső szombatokat.
A vérében van a vőfélykedés, remekül végzi a feladatát, és maximálisan együttműködik minden esküvői szolgáltatóval. De sosem vállalna ceremóniamester feladatot egy esküvőn.
Ő sem feltétlen elkötelezett híve a játékoknak, kivéve ha leapad a hangulat. Akkor viszont zseniális játékkal dobja fel a hangulatot, hogy újra bulizni akarjanak a vendégek.

Mert egy esküvő nem a játékokról szól. Nem egy olyan esküvőt láttam már, ahol erőltetve le kellett állítani a zenét, amikor tombolt a hangulat, mert most játék következik. Ami őszintén szólva megölte a bulihangulatot.
Akár hagyományos, akár modern esküvőről beszélünk a vendégeknek 3 dolog fontos egy esküvőn:
1. elegendő mennyiségű és minőségű étel
2. elegendő mennyiségű és minőségű ital
3. és jó zeneszolgáltatás

Ha ez a három megvan, akkor tuti mulatás van az esküvőn.
Az összes többi ráadás!

Ráadásul a vőfélynek is és a ceremóniamesternek is egyszerűbb feladata van.
Nem kell játékokat erőltetnie.
Mert játszani jó dolog és mulatságos, de csak akkor ha éppen fel kell dobni a hangulatot. Mondjuk a tortavágás után, amikor kicsit elpilled mindenki a finom édességtől. Akkor egy mentőjáték mindig jól jön.
És tudja ezt jól minden vőfély és ceremóniamester is.
Ezért érdemes megfogadni a tanácsokat egy forgatókönyv megírásánál, hogy mikor hol legyen mentőjáték, ha esetleg "elfárad" a násznép táncos lába.

Akár modern, akár hagyományos esküvőtök van, mindenképpen legyen vőfélyetek vagy ceremóniamesteretek,mert az Ő szerepük nagyon fontos az est levezetésében.

Égi áldás a ceremónián

Amikor szabadtéri szertartást tervezünk, mindig számolni kell egy esetleges "B" verzióval, ami azt jelenti, hogy fedett helyen kell a ceremóniát megtartani.
A "B" verziót rendszerint akkor alkalmazzuk, ha már reggeltől esik az eső.
De mi van akkor, ha egész nap verőfényes napsütés van, a kert berendezve, feldíszítve várja a vendégeket, de az idő megtréfál minket és szertartás kezdése előtt 10 perccel leszakad az ég?

"Égi áldás a Párnak" mondják a bölcsek.
Az esküvőszervezőnek inkább titkon bosszúság. Persze azonnal életbe lép a "C" verzió és mentjük a helyzetet.
Pánikra semmi ok, hiszen azért van ceremóniamesterünk, hogy lazítsa a hangulatot.
Ha Ő "semmi probléma" mosollyal az arcán, megnyugtat mindenkit és a csapat többi tagja villámgyorsan átvariálja az esketési helyszínt fedett részre, akkor még jó móka is kialakulhat az "Égi áldásból".

Így történt ez egy májusi szombaton is, amikor a szikrázó napsütésből egyszer csak igazi nyári zápor lett abban a pillanatban, amikor a menyasszonyi autó megállt a helyszín előtt. A vendégeket ekkor már "bemenekítettük" a fedett helyszínre, villámgyorsasággal bevittük a szertartás asztalt és székselymes székeket, mindenki nyugalomba kortyolta az italát és a legnagyobb izgalommal várta, hogy láthassa az Arát.
Túlélő készletemből természetesen nem hiányozhat a hatalmas méretű esernyő sem, így nem okozott problémát, hogy megvédjük a Menyasszonyt az esőtől.
A szertartás gyönyörű volt, és mire vége lett, az eső is elállt.
A madarak csicseregtek, a kert eső utáni illata hívogató volt.
A csoport képeket és a hagyományos csokordobást már a kertben tudtuk megrendezni.
A boldogságkapu virágai bírták az "égi áldást", így remek képek készültek a kapu alatt.
A Pár boldog volt, a vendégek elégedettek, talán csak a vörös szőnyeg bánta, hogy nem felelhetett meg az elvárásoknak, hiszen azt nem tudtuk bevinni a helyszínre.

Ha a szervezői csapat ilyen profi, mint a miénk volt, és ilyen könnyen és gyorsan átvariálja és megoldja a pillanat adta helyzetet, akkor semmi pánik nem lehet egy kis eső miatt.

Ha azt csinálhatod, amit szeretsz

Világ életemben a szervezéshez értettem a legjobban. Már a suliban is kultúrfelelős voltam, és imádtam bármilyen rendezvényt megszervezni.
Privát életemben rengeteg meglepetés buli szervezése kötődik hozzám. Néhány éve az lett a munkám, amit a legjobban szeretek: esküvőszervező irodát nyitottam.

Elsősorban esküvők szervezése a fő profil, de természetesen más jellegű rendezvényeink is vannak.
Az esküvőket nagyon szeretem!
Ha az ember azt csinálhatja, amit szeret, akkor örömmel végzi a munkáját.
Még sosem éreztem azt, hogy "jaj, most nincs kedvem elmenni arra a találkozóra".

Az esküvőszervezés részemről hivatás. Kb. olyan, mint az orvos, ő sem mondja azt, hogy most nem dolgozom, nem segíthetek. Akkor és ott teszi a dolgát, amikor kell.
Nálam is így működik ez. Nem 8-tól 4-ig van nyitva az iroda, hanem bármikor időpont egyeztetéssel.
Ha a Pár este 8-kor ér rá, akkor találkozunk. A rugalmasság fontos ezen a területen.
És a megbízhatóság!
Hiszen a szervezés alatt szinte családtaggá válik az ember. Bíznak bennem, hisznek nekem, elfogadják a tanácsokat, és rám bízzák életük egy legfontosabb napjának eseményét.
Ez a bizalom egy felbecsülhetetlen érték!
Jó érzés megnyugtatni a menyasszonyt, vagy örömanyákat, ha valamiért aggódnak!
Jó érzés összekacsintani velük, ha valamelyik álmuk valóra vált, és úgy történt meg, ahogy azt eltervezték!
Jó érzés, az, amikor a vendégek azt mondják távozáskor: Nagyszerűen éreztük magunkat!
A vendégek nekem sosem mondják ezt tiszteletből, nem áll érdekükben imponálni, ezek mindig őszinte szavak. Azt mondják ki, amit éreznek.

Nincs két egyforma pár, nincs két egyforma esküvő, és nincs két egyforma érzés.
Minden esküvő más, és ettől szép!

Vasárnap hajnalban kellemesen elfáradva megyek haza, és örülök, hogy ismét részese lehettem 2 ember megismételhetetlenül szép napjának!

Ezért nagyszerű, ha azt csinálod, amit szeretsz!